(Forrás: bbc.com) Egy Észak-Amerikában végzett nagyszabású kutatás eredményei szerint a Galleri – teszt számos daganattípust képes azonosítani – köztük olyanokat is, amelyek háromnegyedének jelenleg semmilyen szűrőprogramja nincs. A kimutatott esetek több mint felében a rákot korai stádiumban fedezték fel, amikor még könnyebben kezelhető és gyakran gyógyítható.
A Galleri-tesztet az amerikai Grail gyógyszeripari cég fejlesztette. A vizsgálat képes azonosítani azokat a rákos DNS-töredékeket, amelyek a daganatból leválva a véráramba kerülnek. A módszert jelenleg az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) is teszteli. A kísérlet során 25 000 amerikai és kanadai felnőttet követtek egy éven át. Közülük majdnem minden századiknál pozitív lett a teszt, és ezek 62%-ánál később valóban rákot diagnosztizáltak.
A kutatás vezetője, Dr. Nima Nabavizadeh, az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem sugárterápiás tanszékének docense szerint az adatok azt mutatják, hogy a módszer „alapjaiban változtathatja meg” a rákszűréshez való hozzáállást. Mint mondta, a vérteszt „segíthet számos rákfajtát korábban felismerni, amikor a sikeres kezelés és a gyógyulás esélye a legnagyobb.”
A teszt 99%-os pontossággal zárta ki a rák jelenlétét azoknál, akiknél negatív eredmény született. Amikor a vizsgálatot a mell-, vastagbél- és méhnyakszűréssel együtt alkalmazták, hétszer több rákos esetet sikerült azonosítani, mint a hagyományos szűrésekkel. Különösen figyelemre méltó, hogy az azonosított esetek háromnegyede olyan daganat volt, amelyre jelenleg nincs szűrőprogram – például petefészek-, máj-, gyomor-, hólyag- és hasnyálmirigyrák. A vérvizsgálat az esetek 90%-ában helyesen meghatározta a daganat kiindulási helyét is.
Ezek az ígéretes eredmények arra utalnak, hogy a vérteszt a jövőben kulcsszerepet játszhat a rák korai diagnosztizálásában.
Ugyanakkor a kutatásban nem részt vevő tudósok szerint további bizonyítékokra van szükség annak megállapításához, hogy a módszer valóban csökkenti-e a rákos halálozást.
Clare Turnbull professzor, a londoni Rákkutató Intézet (Institute of Cancer Research) kutatója hangsúlyozta: „Elengedhetetlenek a halálozási adatokat vizsgáló tanulmányok, hogy kiderüljön: a Galleri által látszólag korábban kimutatott daganatok valóban életmentő előnyt jelentenek-e.”
A legfontosabb eredményeket a Berlini Onkológiai Kongresszuson (European Society for Medical Oncology) mutatják be szombaton, de a teljes tanulmányt még nem publikálták szakértői bírálaton átesett folyóiratban. A módszer jövője nagyrészt attól függ, milyen eredményeket hoz az angliai, 140 000 NHS-pácienst érintő hároméves kutatás, amelynek adatai jövőre várhatók. Az NHS korábban jelezte, hogy ha a tesztek sikeresnek bizonyulnak, a programot egymillió újabb emberre is kiterjesztenék.
A Grail vállalat biogyógyszerészeti részlegének elnöke, Sir Harpal Kumar, az eredményeket „rendkívül meggyőzőnek” nevezte. A BBC Radio 4-nek elmondta: „A legtöbb rákos beteg azért hal meg, mert a daganatukat túl későn fedezzük fel. A célunk az, hogy átálljunk a korai felismerésre, amikor még hatékony és gyógyító kezeléseket tudunk alkalmazni.”
Ha a Galleri-teszt Európában is beválik, az egészségügyi rendszerek forradalmi változását hozhatja. Magyarországon jelenleg csak néhány rákfajta esetében működik szervezett szűrés (mellrák, méhnyakrák, vastagbélrák). Egy ilyen vérvétellel elvégezhető, egyszerű vizsgálat hatalmas előrelépés lenne – különösen azok számára, akiknél a korai felismerés életet menthet, de akikhez a hagyományos szűrőprogramok nem jutnak el. A szakértők azonban figyelmeztetnek: az új módszer nem váltja ki, hanem kiegészíti a hagyományos orvosi diagnosztikát. A legnagyobb kérdés az, költséghatékony lesz-e – hiszen egy ilyen teszt ára ma még több száz dollár lehet, amit a közfinanszírozásnak kellene majd fedeznie.

