Forrás: Theeuropeancorespondent Miközben Dánia egyik legnagyobb teflonos bevonatoló üzeme lehúzza a rolót, a környékbeliek azon tűnődnek, vajon a mérgező „örök vegyi anyagok” eltűnnek-e vele együtt, vagy még generációkig ott maradnak a talajban és a vízben. A Forever Pollution Project – egy, a szennyezést feltérképező, egész Európát vizsgáló oknyomozás szerint nagyjából 23 000 „örök vegyi anyaggal”, úgynevezett PFAS-sal szennyezett helyszín van a kontinensen.
Szerző: Marta Frigerio és Anders Palm Olesen
Évek óta tartó aggodalmak után – a szennyezés és az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS, per- és polifluor-alkil anyagok) egészségügyi hatásai miatt – az Accoat ipari bevonattechnikai cég úgy döntött, bezárja dániai üzemét. Észak-Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye az év végére teljesen leáll. De az érintett közösségek számára a szennyezés elleni küzdelem messze nem ért véget.
„Évek óta éreztünk furcsa szagokat” – mondja a gyár egyik szomszédja. „Soha senki nem magyarázta el, mi jön ki azokból a kéményekből.” A furcsa szagok egy Teflon nevű vegyületből származnak, amely a PFAS-családba tartozó szintetikus polimer. A Kvistgård nevű, Koppenhágától északra fekvő kisvárosban – ahol az üzem található – a dolgozók és a lakók régóta aggódtak az Accoat miatt. „Különösen, ha dohányzik valaki, és por kerül a cigarettára: ha belélegzi ezeket a gőzöket, Teflon-influenzát kaphat” – mondja egy, névtelenséget kérő dolgozó.
A jelenséget egy kemény, 24 órás megfázásszerű állapotként írja le, amely főként az új dolgozókat éri, akik még nem találkoztak ilyen anyagokkal. „Teljesen normálisnak számított.” Most, hogy az üzem bezár, a közösség attól tart, a talaj és a felszín alatti víz szennyezése megmarad.
Mik azok a PFAS-anyagok?
A PFAS több mint 10 000 ember által előállított vegyi anyagot jelöl, amelyeket az 1940-es évek óta számtalan termékben használnak hő-, zsír-, olaj- és vízálló tulajdonságaik miatt. Megtalálhatók a tapadásmentes edényektől a foltálló szőnyegeken át bizonyos kozmetikumokig és tűzoltóhabokig.
Fő tulajdonságuk a rendkívüli tartósság – iparilag áldás, környezetileg átok. „Örök vegyi anyagoknak” is nevezik őket, mert alig bomlanak le a természetben, így széles körű szennyezést okoznak az ökoszisztémákban és az élőlényekben, hosszú távú egészségügyi kockázatokat teremtve.
A PFAS-oknak való kitettséget összefüggésbe hozták rákkal, pajzsmirigybetegségekkel, májkárosodással és szaporodási zavarokkal. A vegyi anyagok felhalmozódnak a szervezetben, így még az alacsony szintű expozíció is idővel komoly problémákhoz vezethet.
Ezek az anyagok megtalálhatók folyókban és felszín alatti vizekben Belgiumtól Lengyelországig, sőt az ivóvizünkben és a vérünkben is. Akár ipari környéken él valaki, akár egy távoli faluban, jó eséllyel PFAS már a szervezetében van. A növekvő egészségügyi aggodalmak miatt az utóbbi években egyre erősebb a szabályozói nyomás. Dánia Németországgal, Hollandiával, Norvégiával és Svédországgal közösen egy átfogó, EU-szintű PFAS-tilalmat javasolt.
Európa másik felén
A dán eset nem egyedülálló. A Forever Pollution Project – egy, a PFAS-szennyezést feltérképező, egész Európát vizsgáló oknyomozás – szerint nagyjából 23 000 PFAS-sal szennyezett helyszín van a kontinensen.
Kvistgårdtól mintegy 1500 kilométerrel délre található Olaszország PFAS-válságának epicentruma: Vicenza. Itt működött a mára megszűnt Miteni vegyi üzem, amely évtizedeken át szennyezte a Veneto régiót PFAS-anyagokkal. A gyár az 1960-as évektől 2018-as csődjéig állított elő ilyen „örök vegyi anyagokat”, amelyek egy vízfolyásba szivárogva mintegy 350 000 ember ivóvizét szennyezték be.
Egy 2024-es tanulmány 4000 többlethalálozást talált rosszindulatú daganatos betegségek miatt a térségben. Májusban egy mérföldkőnek számító bírósági ítélet elismerte az ok-okozati kapcsolatot egy 2014-ben elhunyt Miteni-dolgozó halála és a hosszan tartó PFAS-expozíció között; tizenegy korábbi vezetőt összesen 141 év börtönbüntetésre ítéltek környezeti bűncselekmények miatt.
A jogi lépések mellett civil mozgalom is született: Mamme No PFAS („Anyák a PFAS ellen”). Az anyák egy csoportja összefogott, hogy megvédje gyermekeik egészségét, és válaszokat, valamint igazságot követeljenek – különösen az után, hogy kiderült, a PFAS anyatejen keresztül is átjuthat a csecsemőkbe. A csoport kulcsszerepet játszott a Miteni-vezetők elítéléséhez vezető perben.
Tudomány a kertben
Venetóban Elisabetta Donadello – az anyák mozgalmának egyik tagja – kertje szabadtéri laboratóriummá vált. Négy évvel ezelőtt a Padovai Egyetem kutatói, Giancarlo Renella és Antonio Masi vizsgálni kezdték, hogyan mozognak a PFAS-ok a szennyezett talajban termesztett növényekben. Paradicsomot, salátát, retket és borsót ültettek, és követték, hogyan jutnak be a vegyi anyagok a növényekbe vízen és talajon keresztül.
Az eredmények egyértelműek voltak: a víz a fő kapu. A gyorsan növő növények, mint a paradicsom, sokkal több PFAS-t vesznek fel, míg a szerves anyagban gazdag talaj lassítja a bejutást. Egyes molekulák a gyökérben maradnak, mások a levelekbe vagy a termésbe vándorolnak. „Első célunk megérteni ezeket a folyamatokat” – mondja Masi. „Ha átlátjuk a mechanizmust, talán megoldásokat is javasolhatunk.”
Donadello már nem eszi a tyúkjai tojásait – a laborvizsgálatok a biztonságos határértéket jóval meghaladó PFAS-szinteket mutattak ki. Dániában az ilyen tesztelés még ritka; a kutatók csak most kezdik vizsgálni a vadmadarak tojásainak szennyezettségét.
A kert emellett olyan kísérleteknek is helyet ad, amelyek a szennyezés visszafordítását célozzák. Renella mikroorganizmusokkal kísérletezik, amelyek képesek lehetnek lebontani a PFAS-t, valamint biocharral – növényi eredetű faszénnel –, amely csapdába ejtheti a vegyi anyagokat a talajban (bár nem véglegesen). Egyes növények, például a fűz, ígéretes „természetes tisztítónak” tűnnek.
Megoldható egyáltalán?
A Forever Lobbying Project idei becslése szerint Európa PFAS-szennyezésének felszámolása 20 év alatt 2 billió euróba kerülne – évi nagyjából 100 milliárdba. Ez magában foglalja egyes PFAS-anyagok ivóvízből és talajból való eltávolítását: technikailag lehetséges, de rendkívül költséges folyamat.
Közben az érintett közösségek tovább küzdenek a felelősségre vonásért. Júniusban az elsőfokú ítélet a Miteni-perben mérföldkő volt: a polgárok bizonyították, hogy képesek elszámoltatni a szennyezőket.
A PFAS-anyagokat gyártó Miteni állt a per középpontjában. A tizenöt vádlottból tizenegyet elítéltek a Veneto térségét érintő környezeti katasztrófa és a vízszennyezés miatt. A vádak között szerepelt szándékos környezetpusztítás és vízmérgezés. A 141 évnyi összbüntetés mellett a vezetőket eltiltották a vállalati tisztségektől, és jelentős kártérítést ítéltek meg. A döntés valószínűleg precedenst teremt hasonló európai ügyek számára. 2025 decemberének végére a kvistgårdi üzem teljesen bezár. Hogy mi következik, egyelőre kérdéses. „Bezárnak itt, de ez nem törli el, amit tettek, és nem akadályozza meg, hogy máshol folytassák” – mondta egy másik, névtelenséget kérő dolgozó.
Ezt a tényfeltáró cikket a Journalismfund Europe támogatta.
A tekintélyes Nature folyóiratban 2024 júliusában megjelent egy cikk, amely nemzetközi visszhangot váltott ki. Magyarországon a Portfolio és a Greenfo adott róla hírt. A nemzetközi kutatócsapat 2022 januárja és októbere között Amerikában és Európában 87 különböző helyszínen vett felszíni víz-, talajvíz, csapvíz, hó, üledék- és talajmintákat. A mintavételi helyszínek Li-ion akkumulátorgyárak közelében voltak. A PFAS anyagok egy alcsoportja (bis-FASI szulfonimidek) kimutathatóak voltak minden mintában, még a hulladéklerakókból származó csurgalék vizekben is. A vegyi anyagok jelenléte a hóban arra utal, hogy ezek könnyen mozognak a légkörben, így találtak ilyen anyagokat a kínai tengervízben és más távoli területeken, amelyek nincsenek közel a termelőüzemekhez. A toxicitási adatok azt mutatták, hogy a bis-FASI-k megváltoztatják a vízi gerincesek és gerinctelenek viselkedését és az alapvető energia-anyagcsere folyamatait már alacsony koncentrációnál is. Vagyis mondhatjuk, hogy vizeink élővilágát bizonyíthatóan károsítja a Li-ion akkumulátorgyártás (is). Forrás: portfolio.hu

