Sokfelé megörökítették a nagyvilágban az 1848-i, illetve az 1956-i magyar forradalom emlékét, ám arra példát, hogy ez egyazon épület falán együtt történjék, csak egy genfi szálloda, az egykori Müller-villa esetében találtunk.
A régebbi táblát 1908-ban avatták fel Klapka György (1820–1892) emlékére. Mint arról sorozatunkban korábban már beszámoltunk, az 1848–49-i forradalom és szabadságharc ifjú tábornoka mindenekelőtt Komárom várának védelmével írta fel nevét a történelem lapjaira. Az egyik legkedveltebb honvéd-indulótól („Fel, fel vitézek a csatára…”) a híres angol író nevében olvasható K-betűig (Jerome K. Jerome) számos formában örökítették meg az emlékét annak a bátor parancsnoknak, aki az 1849-i világosi fegyverletétel után még hetekig kitartott, s csak szeptember 27-én kötött egyezséget a császári hadvezetéssel, maga és katonái szabad elvonulását biztosítva. Klapka György előbb Londonba, Párizsba, majd Lipcsébe ment, ezt követően pedig Svájcban talált átmeneti menedéket.
1851-ben érkezett Genfbe, és az azt követő esztendőkre ebben a tóparti elegáns városban állapodott meg. Rövidesen svájci állampolgárságot kapott, sőt, idővel a város tanácsának (Grand Conseil) tagjává is választották. (Az orosz–török háború kitörése után Konstantinápolyba utazott, ahol felajánlotta harci tapasztalatokban bővelkedő szolgálatát a Portának, az 1867-i kiegyezést követően pedig hazatérhetett…)
Az egykori Müller-villa falán tehát egy plakett őrzi az emlékét, melyet közadakozásból állíttatott a Hungária-diákegyesület. Az ovális bronz portré domborművet alul vasból kovácsolt borostyán girland szegélyezi, amely mintegy összefogja Genf városa és Magyarország címerét. Kétoldalt a fehér carrarai márványba vésett szöveg magyar, illetve francia nyelven ismerteti, hogy egykor e házban lakott Klapka György, s hogy a táblát közadakozásból emelte a „genève-i” magyar diákok egyesülete. (A szignó Szirmai Antal /Szirmai Tony/ Párizsban élt éremművészé.)
Jóval később került alá az 1956-i forradalom szintén kétnyelvű emléktáblája. Ezt a Genfben élő magyarok közössége állíttatta fel 1981-ben, a népfelkelés 25. évfordulója tiszteletére. A két táblát közös alapra, egy nagy vörös gránit lapra erősítették a Hotel Balzac falán (Rue des Pâquis 28.) mintegy aláhúzva a magyarok szabadságvágyának töretlenségét…
További érdekes részletek a szlovákiai „Vasárnap” című hetilapban.
Fotó: Köztérkép, László Mária / Klapka György – Ewelme
